Egyre több brit nemzeti bajnokot vásárolnak fel külföldi befektetők. Rishi Sunak brit pénzügyminiszter szerint ez a brit gazdaság erősségének és vonzerejének a jele. A brit gazdaságpolitika a háttérben persze gőzerővel dolgozik azon, hogy az ország tudományos szuperhatalommá váljon, sőt, a kormány épp 150 cégben szerezhet részesedést.
Jó hír, hogy jönnek a küföldi felvásárlók
Rishi Sunak brit pénzügyminiszter áldását adta arra a több milliárd fontos nagyságrendű folyamatra, amelynek során külföldi magántőke-befektetési társaságok brit vállalatokat vásárolnak fel. Sunak a brit gazdaság számára jó hírnek tartja a külföldi felvásárlási hullámot – írja a Guardian.
A kancellár a Treasury Connect elnevezésű rendezvényen beszélt erről. E kezdeményezés célja, hogy összehozza a gyorsan növekvő technológiai vállalkozásokat a befektetőkkel és a döntéshozókkal annak érdekében, hogy ösztönözze az innovációt olyan területeken, mint a fintech és az élettudományok.
Sunak kitért arra a trendre, miszerint a külföldi vevők egyre inkább célbaveszik a brit cégeket. Azzal kapcsolatban, hogy a Morrisons supermarket lehet a legújabb áldozat, a miniszter azt válaszolta, hogy országa mindig is olyan gazdaság volt, amely profitált a befektetésekből.
„Én ezt az Egyesült Királyságba vetett bizalom jeleként értékelném. Ez jó hír a gazdaságunk számára” – értékelte Sunak a brit cégek külföldi felvásárlásait.
A Dealogic adatai szerint a külföldi magántőke-befektetők 2021 eleje és augusztus közepe között közel 25 milliárd fontot költöttek brit cégekre, szemben a 2020-as év egészére vonatkozó 28 milliárdos és a 2019-es 30 milliárd fontos összeggel. A szám a kisebbségi részesedéseket is figyelembe véve több mint 42 milliárd fontot tett ki, ami rekordot jelent azóta, hogy a Dealogic 2005-ben elkezdte nyomon követni az adatokat.
A Morrisons, az Egyesült Királyság negyedik legnagyobb szupermarketlánca egyre közelebb kerül a Clayton, Dubilier & Rice amerikai magántőkecsoport 7 milliárd fontos felvásárlásához, míg a magántőke-befektetők tulajdonában lévő Cobham megegyezett az Ultra Electronics védelmi vállalat 2,6 milliárd fontért történő megvásárlásáról.
A világjárvány kezdete óta olyan ismert brit nevek kerültek már magántőke-befektetők kezébe, mint az Asda szupermarketcsoport, az AA közúti segítségnyújtó vállalat, a John Laing infrastrukturális vállalat és az LV biztosító.
A háttérben azért nagyban építik a brit technológiai cégeket
Sunak hivatali ideje alatt nagy hangsúlyt fektetett a technológiára, és a kincstár szerint az Egyesült Királyságot „tudományos szuperhatalommá” kívánja tenni.
Ezek közé tartozik a Jövő Alap elindítása, amelynek keretében a kormány több mint 150 vállalkozásban szerez részesedést – derül ki a kedden közzétett új adatokból.
A technológiai bajnokok mellett ezek között van egy kombucha italgyártó, egy hajóépítő cég, valamint egy kötő- és horgolóipari beszállító is.
Az alapban 375 millió fontot különítettek el a korszakalkotó, áttörést hozó technológiákba történő befektetésekre.
Elmondta, hogy ez a Jövő Alapon keresztül történik, valamint olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a Treasury Connect, amely segíti a finanszírozáshoz való hozzáférést, és politikai ösztönzést nyújt a nyugdíjalapoknak, hogy kockázatosabb, gyorsan növekvő vállalkozásokba fektessenek be. Ezzel a hazai befektetők segíthetik a nemzeti bajnokok felépítését.
Nem kívánta azonban kommentálni a cambridge-i székhelyű Arm 29 milliárd fontos tranzakció keretében történő felvásárlását az amerikai Nvidia cég által, amely aggodalmakat keltett azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság vajon képes-e megtartani a világvezető brit cégek hazai ellenőrzését.
Az Arm már ma is a japán SoftBank tulajdonában van, de a tervezett Nvidia-üzlet felerősítette a félelmeket, hogy a beruházások és a munkahelyek az Egyesült Királyságban maradnak-e.
Irány a tőzsde
Érdekesség, hogy az Oxford Nanopore élettudományi csoport, amelynek DNS-szekvenálási technológiáját az Egyesült Királyság kormánya vásárolta fel, és vírusváltozatok nyomon követésére használja, azóta bejelentette saját 2,4 milliárd fontos londoni tőzsdei bevezetését.
(Címlap: MTI/EPA/Andy Rain)
Megegyeztek Franciaországgal: az „egy be, egy ki” megállapodás értelmében bizonyos érkezőket visszaküldenek Franciaországba, cserébe az Egyesült Királyság ugyanannyi menedékkérőt fogadna be, biztonsági ellenőrzéseket követően.
Az amerikai elnök erős mondataira érdemes figyelni, mert az üzenet legtöbbször fontosabb, mint a tett.
És ha ez nem lenne elég, még az emberek életét is veszélybe sodorná, és kétségbe vonja a több évtizedes tapasztalattal rendelkező légiirányítók döntéseit.
A szlovén parlament előzetesen jóváhagyta azt a védelmi és biztonságpolitikai tervezetet, amely még idén a NATO által jelenleg előírt szintre, a GDP 2 százalékára növeli a védelmi kiadásokat.
A kormány szerint a befektetés valós számok alapján, gyorsan és biztosan megtérül majd.
Nem lesz 5 százalékos GDP-arányos katonai költés sem most, sem a közeli, sem a távoli jövőben, ezt mindenki tudja. Kohán Mátyás írása.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
